hulladékkezelés

énbódvalenkém

a ház mögötti lomhalom

a betemetett derítő

a kerítésre teregetett

szarrá mosott terítő

a harci kutya kölyök aki

feladta a harcot

a házszám amit valaki a

vakolatba karcolt

a küszöbön egy kicsi darab

égett szélű vakaró

a budi meg a budi elé

kilógatott takaró

a Nap ami a túlon túl is

felkel minden nap

a mosogatótálca ami

fölött nincsen csap

egy egzotikus fehér folt egy

csempesor és ennyi

egy arc amin a száj fölött az

orr helyén nincs semmi

egy bontott tégla pont a csonka

kályhaláb alá való

a nagyságoséktól lepasszolt

rommá használt tálaló

a gipszangyal a vattanyúl

egy régi furcsa páros

a vitrinben egy nagyon nagyon

öreg piros lábos

a lehetne

a nem-lehet

a lehetne-de-nem-szabad

a mennyezetről belógatott

bioszolár led-szalag

egy talpalatnyi pévécé hogy

felfogja a koszt

egy más világból átcsilingelő

Family Frost

egy ötlet ami jónak tűnt de

rögtön semmivé lett

az elsötétült képernyő az

esti Édes Élet

a család ahogy áll a szatyor

adomány körül

varjú károg baba sír

az emberszív 

örül

vagy

vedd a végső depriváltság

legvégső fokát:

a fürdőkádként funkcionáló

szelektív kukát

a monogramos zsenília

kilépő helyett

az oldalán a műanyagba

gravírozott jelet

a jelet ami praktikusan

arra hivatott

hogy szisztematizáljon minden

fontos adatot

s némiképpen árnyalva a

procedúra fényét

jelezze a központnak az

ürítés tényét

Hátrahagyott versek (Magvető, 2017)