Pesti mese

Egyszer volt, hol nem volt,

volt egyszer egy

bolygó.

Körbe-körbe forgott folyton-

folyvást, mint a

forgó.

Forgott némán, mint egy őrült

jégkoris a

kűrben

forgott bátran, mint a labda,

kint a hideg, lény

nem lakta

űrben.

*

Egyszer volt, hol nem volt,

volt egyszer egy

ország.

Szerették a lakói, mint

madarak a

morzsát.

Egy nap aztán kedvet kaptak,

közepébe fészket

raktak

nem ültek ott hiába:

fütyültek a

világra.

*

Egyszer volt, hol nem volt,

volt egyszer egy

város.

Játszótere számtalan,

és játszóháza

számos.

Lehetett ott jönni-menni,

szalvétából fánkot

enni

nem törődni semmi mással,

csak az idő-

változással

érdeklődni, merre mi van,

lődörögni kapuc-

niban

bámészkodni, aztán bután

szaladni a

troli után.

*

Egyszer volt, hol nem volt,

volt egyszer egy

ember.

Sok baja volt, de a szíve

tele szerelemmel.

Nem is búsult: ha már egyszer

megtalálta

párját

tetejébe pont a világ

legeslegszebb lányát

kisétált a nagykörútra,

leintett egy

taxit

azzal aztán épp időben

elérték a

lagzit.

*

Egyszer volt, hol nem volt,

volt egyszer egy

este.

Hogy mi történt? Honnan tudjam?

A fene se leste!

Lényeg az, hogy másnap reggel

felderült az ég is

itt valami készül! – ebből

rögtön tudtam én is

máshogyan kelt fel a nap is,

ugrabugrált még a

pap is

egy kis kutya

nagyot mordult

ami rossz volt

jóra fordult

dm nyílt a Rossmann helyén

tulipán a Rózsák

terén

s még egy év se telt bele

– háromnegyed

négy fele –

megtörtént a nagy csoda:

született egy

kisbaba.

*

És?

Azóta?

Mit csinál?

Éjjel-nappal csicsikál?

Napról napra nődögél?

Vagy a strandon üldögél?

Bőgőzik a bababálon?

Csúszdázik a Klauzálon?

Bringázik a Ligetben?

Kést forgat a szívemben?

Rohangál a Hősök terén?

Elbújik a túlsó felén?

Idegennel kvaterkázik?

Pocsolyában hajókázik?

Terepfoltos dzsekiben

cirkuszol a Mekiben?

S mint akinek nincs jobb dolga,

felgyorsliftezik a Holdba?

S még onnan vág

arcokat??

Francokat!

Szépen, csendben fülelve

itt csücsül az

ölembe.

Sóhajtása éji zene,

lecsukódik, lám,

a szeme.

S ha majd elmennek a buszok,

hallani – ha! –

ahogy szuszog.

Nem titok a neve se!

Róla szólt ez a

mese.

Aligali (2025)

Négyeshatos (Magvető, 2014)