hulladékkezelés

énbódvalenkém


a ház mögötti lomhalom 

betemetett derítő 

a kerítésre teregetett

szarrá mosott terítő 

harci kutya kölyök aki

feladta a harcot 

házszám amit valaki a

vakolatba karcolt 

küszöbön egy kicsi darab

égett szélű vakaró 

budi meg a budi elé

kilógatott takaró 

nap ami a túlon túl is

felkel minden nap

a mosogatótálca ami

fölött nincsen csap

egy egzotikus fehér folt egy

csempesor és ennyi 

egy arc amin a száj fölött az

orr helyén nincs semmi 

egy bontott tégla pont a csonka

kályhaláb alá való 

nagyságoséktól lepasszolt

rommá használt tálaló 

gipszangyal a vattanyúl 

egy régi furcsa páros 

a vitrinben egy nagyon nagyon

öreg piros lábos 

lehetne 

a nem-lehet 

a lehetne-de-nem-szabad 

a mennyezetről belógatott

bioszolár led-szalag 

egy talpalatnyi pévécé hogy

felfogja a koszt

egy más világból átcsilingelő

family frost 

egy ötlet ami jónak tűnt de

rögtön semmivé lett 

egy elsötétült képernyő az

esti Édes Élet 

család ahogy áll a szatyor

adomány körül

varjú károg baba sír 

az emberszív örül


vagy

vedd a végső depriváltság

nulladik fokát

a fürdőkádként funkcionáló

szelektív kukát

a monogramos zsenília

kilépő helyett

az oldalán a műanyagba

gravírozott jelet

a jelet ami praktikusan

arra hivatott

hogy szisztematizáljon minden

fontos adatot

s némiképpen árnyalva a

procedúra fényét

jelezze a központnak az

ürítés tényét



Hátrahagyott versek (Magvető, 2017)