én vétkem


hagytam hogy kapásból

hülyére vegyétek

hagytam hogy tettleg is

helyére tegyétek

hagytam hogy ne legyen

mázlija juszt se

hagytam hogy ne érje

el még a buszt se

hagytam hogy pokollá

tegyék az életét

hagytam hogy röhögve

kérjék a bérletét

hagytam hogy bagóért

szopja a rezet

hagytam hogy ne fogja-

tok vele kezet

hagytam hogy piti kis

vétkekért szívassák

hagytam hogy ne derül-

jön ki az igazság

hagytam hogy beszálljon

apuka cége

hagytam hogy ok nélkül

rakják a "c"-be

hagytam hogy vergődés

legyen a suli

hagytam hogy kibukni

legyen a buli

fejvesztve fusson a

Kultúra Házából

hagytam hogy kitessé-

keljék a plázából

hagytam hogy ráálljon

ne nagyon szarozzon

hagytam hogy félpénzért

feketén falazzon

hagytam hogy fogdossák

buzgón a fenekét

hagytam hogy sokallják

sokan a gyerekét

hagytam hogy Budáig

fusson egy kérvénnyel

hagytam hogy gazdagabb

legyen egy élménnyel

hagytam hogy kihulljon

végleg a rostán

amikor palávert

csinál a postán

hagytam hogy köpködve

szidják az urát is

hagytam hogy lemossa

csendben a csulát is

hagytam hogy szorongjon

nappal és éjjel

hagytam hogy emiatt

menjenek széjjel

hagytam hogy ne legyen

gyógyír a bajára

hagytam hogy ne jusson

gázra se kajára

hagytam hogy ne terem-

jen a föld eleget

hagytam hogy lopnia

kelljen a meleget

hagytam hogy hibát a

hibára halmozzon

hagytam hogy üljön a

seggén és malmozzon

hagytam hogy börleszkké

legyen a bánat

hagytam hogy bringával

hajtson a fának

hagytam hogy ne játsszon

érdemi szerepet

hagytam hogy ne legyen

bennetek szeretet

hagytam hogy krumpliban

mérjék a segélyét

hagytam hogy félvállról

vegyék a fekélyét

hagytam hogy ne legyen

alku a kaszásnál

hagytam hogy ne legyen

jobb hecc a baszásnál

hagytam hogy jöjjön az

utolsó ítélet

hagytam hogy röhejbe

fúljon a hitélet

hagytam hogy ne vágyjon

más hókusz-pókuszra

reggel egy felesre

este a Fókuszra

hagytam hogy ne legyen

dolga se tébéje

hagytam hogy romokban

álljon a tévéje

hagytam hogy horrorrá

legyen a valóság

hagytam hogy ne legyen

számára tanulság

hagytam hogy diadalt

üljön az enyészet

hagytam hogy hagyja a

francba az egészet

hagytam hogy ne tudja

ne lássa ne értse

hagytam hogy ne fogja

fel még a felét se

hagytam hogy ő legyen

most is a lúzer

aki a legesleg-

elsők közt húz el

hagytam hogy nyűg legyen

kint is és idegen

s épp olyan hazátlan

jöttment mint idebenn

hagytam hogy hadd higgye

ami volt köddé lett

bárhogy is kezdődött

annó a történet


én viszont ott voltam

van róla papírom

fura de van ez a

heppem hogy megírom

ott álltam pénztárca

mobil a zsebbe'

bedugtam tövig az

ujjam a sebbe

láthattam láttam is

mindent és mégis:

hagytam hogy hagyjátok

hadd hagyjam én is

én vétkem én vétkem én igen nagy --

hagytam hogy így legyen

de te

ne hagyd



Dalszöveg:


hagytam hogy kapásból hülyére vegyétek
hagytam hogy tettleg is helyére tegyétek
hagytam hogy ne legyen mázlija juszt se
hagytam hogy ne érje el még a buszt se


hagytam hogy pokollá tegyék az életét
hagytam hogy röhögve kérjék a bérletét
hagytam hogy bagóért szopja a rezet
hagytam hogy ne fogjatok vele kezet


hagytam hogy piti kis vétkekért szívassák
hagytam hogy ne derüljön ki az igazság
hagytam hogy beszálljon apuka cége
hagytam hogy ok nélkül rakják a "c"-be


hagytam hogy vergődés legyen a suli
hagytam hogy kibukni legyen a buli
fejvesztve fusson a Kultúra Házából
hagytam hogy kitessékeljék a plázából


hagytam hogy ráálljon ne nagyon szarozzon
hagytam hogy félpénzért feketén falazzon
hagytam hogy fogdossák buzgón a fenekét
hagytam hogy sokallják sokan a gyerekét


hagytam hogy ne legyen gyógyír a bajára
hagytam hogy ne jusson gázra se kajára
hagytam hogy ne teremjen a föld eleget
hagytam hogy lopnia kelljen a meleget

hagytam hogy horrorrá legyen a valóság
hagytam hogy ne legyen számára tanulság
hagytam hogy diadalt üljön az enyészet
hagytam hogy hagyja a francba az egészet


hagytam hogy hibát a hibára halmozzon
hagytam hogy üljön a seggén és malmozzon
hagytam hogy ne játsszon érdemi szerepet
hagytam hogy ne legyen bennetek szeretet


hagytam hogy ne tudja ne lássa ne értse
hagytam hogy ne fogja fel még a felét se
hagytam hogy ő legyen most is a lúzer
aki a legeslegelsők közt húz el


hagytam hogy nyűg legyen kint is és idegen
s épp olyan hazátlan jöttment mint idebenn
hagytam hogy hadd higgye

ami volt köddé lett
bárhogy is kezdődött annó a történet


én viszont ott voltam van róla papírom
fura de van ez a heppem hogy megírom
ott álltam pénztárca mobil a zsebbe'
bedugtam tövig az ujjam a sebbe


láthattam láttam is mindent és mégis:
hagytam hogy hagyjátok hadd hagyjam én is
én vétkem én vétkem én igen nagy —
hagytam hogy így legyen
de te ne hagyd