Édes Hazám

 

 

Édes Hazám hadd ülök az öledbe

minden búmat-bánatomat feledve

sose hagyj el mindörökre velem légy

mit számít hogy nem vagyok még tizennégy

 

bóklászom a vadregényes tájaidon

nem ütközöm meg a titkos vágyaidon

és ha egy kis szeretetet kiharcolok

azon se kell paráznod hogy befalcolok

 

szívem minden melegével leszoplak

az okosok úgyis mindent beszopnak

ugyan minek futnék meg hát hova is

magyar vagyok mégha félig roma is

 

igény szerint kiköpöm vagy lenyelem

mégse ingyen pusztítom a kenyerem

ünnepnapon csoki ropi kóla

Édes Hazám gondoskodik róla

 

nem izgat föl engem már az isi se

szaladgáljon oda csak a pisise

nincsen annál alaposabb honismeret

mint amit a magam bőrén megismerek

 

házunk előtt folyik el a kanális

akkor szép a szerelem ha anális

felkínálom minden rejtett zugomat

ráadásul legkisebbik hugomat

 

önként vagyok veled naná dalolva

még ha nem is járunk összekarolva

nincsen ebben semmi extra áldozat

mindig van egy eggyel durvább változat

 

kiülök a Duna-Tisza közére

kivezérel az én szívem vezére

bár ne lenne rajtam ez az émelygés

üzletszerűbben menne a kéjelgés

 

nem kell tőlem féltened a tárcádat

tessék itt van mutatom a bárcámat

tiszta vagyok mint a vízbe fulladás

bár van egy kis kismedence-gyulladás

 

Édes Hazám legkedvesebb kliensem

szép vagy jó vagy másnak nem jut ilyen sem

áhítattal suttogom a neved is

csókolom ha el-eljár a kezed is

 

ha megnövök úgy kell nekem eladnak

rám se néznek inkább tovább haladnak

akad másik az ilyenek helyébe

némi ellenszolgáltatás fejébe’

 

dongó darázs dolgozik a virágon

nincsen ennél klasszabb hely a világon

ha vigyázok nem is nagyon ér baj

vagy a rendőr visz el vagy a vérbaj

 

Édes Hazám hadd legyek a himnuszod

hadd fényezzem tovább fényes nimbuszod

amennyire csak a szitu engedi

szeretném a dicsőséged zengeni

 

 

in: Hátrahagyott versek (Magvető, 2017)