Fenyvesi Márton - Erdős Virág: Négyeshatos

 

Akármilyen büdös-sáros,

mégiscsak jó hely a város!

Nem kell ide-oda futni, 

bárhová el lehet jutni

kész kaland az életed, ha

nálad van a bérleted!

Akinek bejön a retró,

tessék, annak ott a metró!

Aki inkább tili-toli,

arra vár a teli troli.

Sőt, aki nem győzi szusszal, 

utazhat felőlem busszal

ámde aki vakmerő és
vidámságra hajlamos,

annak jobban megfelel a

négyes-hatos villamos!

Ez aztán a fura látvány:

állunk egymás hegyén-hátán!

Tolakodni nem ér! Vili?

tele van velünk a vili.

Egy pár okos, buta sok:

ilyenek az utasok.

Vannak köztük egész dinkák!

(jobb is odébb menni inkább)

szenvedélyes könyökölők, a

szemükkel öldökölők

puccosak és spiccesek

(mondjuk azok viccesek!)

ellenőrök (álruhások!)

komplett mobil-mániások

trógerek, meg brókerek

(ránézésre jó fejek)

vonatjegyre kalapozók,

nehéz szívvel adakozók

ülőhelyért reklamálók,

pont az ajtó elé állók...

Ez a világ során borong,
az a föci dogán szorong

isisek meg gimisek:

mindenféle dilisek.

Egy baj van csak. Az az ábra:

sokkal jobb ülve, mint állva!

Téblábolunk ide-oda,

hú, de leülnék, de hova?

Folyton ezen fő a fejünk...

Ezt a mázlit: ott a helyünk!

Le is ülünk szépen, csendbe',

anya háttal, én meg szembe

szaladnak a fasorok,

én meg persze sasolok

s ha tudnátok, miket látok,

tátva maradna a szátok!

Látok ezer tarka képet,

ótépét meg príma péket

látok bio-boltot százat,

meg egy nagyon öreg házat

mekit is meg börger-kinget,

pultost, ahogy kitekintget

fenn egy óriás, nagy plakátot,

lenn egy alvó nagykabátot

STOP-táblához kötött tacskót,

lábra kapott nejlonzacskót

látok szépet is meg rondát,

lehagyjuk simán a hondát...

Hogyha kérdi bárki, nos:

nincs jobb, mint a villamos!